A belső anya

Minden felnőtt embernek van, valódi anyja örökségeként egy belső anyja. A pszichének ez az aspektusa olyan módon cselekszik, reagál, ahogyan az ember gyermekkorában saját anyjától látta.

Ez a belső anya továbbá nem csupán tulajdon anyánk kapcsán szerzett élményeinkből épül fel, hanem egyéb látott, hallott anyafigurákból, s a gyermekkorunkban bennünket körülvevő kultúra által a jó és rossz anyákról sugalmazott képzetekből.

Sok felnőtt esetében, ha egy időben baj volt az anyával, de ez később megszűnt, továbbra is van a pszichében egy olyan „másodpéldány”, amely a korai gyermekkor anyjához hasonló módon beszél, cselekszik, reagál. Még ha az adott kultúrában egy tudatosabb elgondolás fejlődött is ki az anya szerepéről, a belső anya továbbra is őrzi a gyermekkori kultúra értékeit és elgondolásait arról, hogy milyennek kell lennie, hogyan kell viselkednie egy anyának”.

/Részlet: Clarissa Pinkola Estés- Farkasokkal futó asszonyok könyvéből/

A jungi pszichológia ezt a jelenséget hívja anyakomplexusnak. Szerencsés esetben a belső anya képe megtartó, biztonságot adó szeretni tudó lenyomat belső világunkban. Zavarok keletkezhetnek azonban akkor, ha a belső anya képe, és a valódi anya képe túlságosan különböző. Előfordul, hogy olyan mély a sérülés gyermekkorban az anyával szemben, hogy rögzül egy ilyen kép, és nem tudunk átkapcsolni belőle akkor sem, ha egyszeri alkalom. Anya nem jött értem az oviba, késett, egyedül maradtam, és féltem.

Később sorozatos konfliktusok, eltávolodás, meg nem értettség, szerethetetlenség érzése is társulhat hozzá.

A szívünkben élő vágy arról, amilyennek egy anyának kellene lenni, és a belső anya nem tud egyesülni, így állandósulhat a szétszakítottság érzése, a szorongás.

Nem tudok kapcsolódni az anyával, nem úgy gondozott ahogy vágytam volna, nem úgy szeretett ahogy vágytam volna. Ez később a nőiségem, a saját anyaságom megélésében is okozhat elakadásokat.

A kora gyermekkori téves berögzülés és későbbi torzítás feloldható. Bármelyik életkorban is járok, érdemes lehet ezeket feltárni, és helyre állítani a sérülést, hogy a belső anya képe azonossá váljon a szívünkben hordozott képpel.

A harmonikus női létemben való kiteljesedésem alapja, hogy a belső anya képpel való viszonyom egészséges és stabil legyen.

Nőként ez fontos erőforrás, amiből magam is tápláló, odaadó szeretetet adni tudóvá válok.